A) Milyen szolgltatsokat nyjt a csaldi jogvdelmi biztosts?
„A most vsrolt, jptsû laksomban penszes a fal, omlik a vakolat, hullmos a parketta, rosszul zrnak az ajtk. Az grt erklykorlt a mai napig nem kszlt el, gy az erklyt sem tudom hasznlni. A kivitelezõ engem hibztat. Arra hivatkozik, hogy azrt penszes a fal, mert rosszul hasznlom a lakst, nem szellõztetek eleget. Az erklykorltot lltlag a gyrt rontotta el, gy az nem pthetõ be. A kivitelezõ mr nem akar az erklykorlttal foglalkozni, javasolja, hogy forduljak a gyrthoz. A tbbi hibt majd kijavtja, de egyelõre nem r r.” (egy jptsû laks vsrlja)
I. Mi a biztosts trgya?
A jogvdelmi biztosts keretben a biztost – biztostsi esemnynek minõslõ jogvitkban – segti s tmogatja a biztostottat jogi rdekeinek vdelmben, gy klnsen – gondoskodik a biztostott jogi kpviseletrõl peren kvli s peres eljrsokban, a biztostott vdelmrõl sza-
blysrtsi s bntetõeljrs sorn, valamint – a biztostsi sszeg erejig viseli a biztostott jogi rdekeinek vdelmhez szksges jogi eljrsok kltsgeit, s a biztostsi fedezetbõl fakad tovbbi szolgltatst nyjt.
II. Mi minõsl biztostsi esemnynek?
1. A biztostsi vdelem a magn letszfrban bekvetkezett biztostsi esemnyekre terjed ki.
Magn letszfrnak tekintendõk a biztostott szemlyek foglalkozsn, hivatsn, politikai tevkenysgn vagy zletszerû gazdasgi tevkenysgn kvli letviszonyok (kivve a munkagyi s a gpjrmû zemeltetsi jogvdelem esett).
2. Biztostsi esemnynek tekintendõ, ha
a) a biztostott jogi rdekei ms szemlyek magatartsa kvetkeztben srelmet szenvednek vagy b) ms szemlyek jogi rdekei a biztostott magatartsa kvetkeztben srelmet szenvednek s emiatt a biztostottal szemben ignyt tmasztanak.
3. Az azonos okra visszavezethetõ tbb esemny egy biztostsi esemnynek minõsl, s a biztostsi sszeg csak egyszer ll rendelkezsre. sszege az elsõ biztostsi esemnynek minõslõ jogsrts vagy rdeksrelem idõpontja szerint llaptand meg.
4. Amennyiben egy kresemny a magnemberi felelõssgbiztosts s a jogvdelmi biztosts alapjn is biztostsi esemnynek minõsl, a felelõssgbiztostssal fedezett jogvdelmi kltsgeket a magnemberi felelõssgbiztosts keretben rendezi a biztost.
III. Milyen idõbeli korltja van a biztostsi vdelemnek? (Idõbeli hatly)
1. A biztostottat rt rdeksrelem esetn (II.2.a) pont) a biztostsi vdelem azokra a biztostsi esemnyekre terjed ki, melyek tekintetben a jogi rdeksrelem s a jogi rdeksrelem miatti ignyrvnyests kezdete a biztostsi szerzõds hatlya alatt trtnt.
2. A biztostott ltal okozott rdeksrelem esetn (II.2.b) pont) a biztostsi vdelem azokra a biztostsi esemnyekre terjed ki, melyek tekintetben a jogi rdeksrelem a biztostsi szerzõds hatlya alatt, a jogi rdeksrelem miatti ignyrvnyests pedig legksõbb a szerzõds megszûnst kvetõ 2 ven bell megkezdõdik.
3. Az 1. s 2. pont figyelembevtelvel a biztost fedezetet nyjt a folyamatban lvõ brsgi, hatsgi eljrsokban azok jogerõs befejezsig akkor is, ha a biztostsi szerzõds az eljrs tartama alatt megszûnt.
4. A biztost a kockzatvisels kezdett kvetõen (lsd. E) fejezet) nem kt ki vrakozsi idõt.
IV. Milyen terleti korltja van a biztostsi vdelemnek? (Terleti hatly)
1. A biztosts terleti hatlya a Magyarorszg terletn bekvetkezett, magyar brsg s ms magyar hatsg joghatsga al tartoz biztostsi esemnyekre terjed ki.
2. A biztosts terleti hatlya – az 1. ponttl eltrõen –
– Krtrtsi, bntetõjogi s szablysrtsi jogvdelem esetn Eurpa terletn bekvetkezett, s eurpai brsg (hatsg) joghatsga al tartoz biztostsi esemnyekre terjed ki.
– Gpjrmû jogvdelem esetn, azokra a biztostsi esemnyekre terjed ki, amelyek olyan terleten kvetkeznek be, ahol a gpjrmû zemben tartjnak ktelezõ felelõssgbiztostsrl szl jogszably szerint is fennllna a biztost helytllsi ktelezettsge, s a jogi rdekek vdelmre is fenti terleten bell kerl sor.
V. Milyen jogvitkat fedez a biztosts?
A biztost az albbi terleteken nyjt jogvdelmi szolgltatst:
1. Krtrtsi jogvdelem:
Fedezetet nyjt polgri jogi felelõssg alapjn jogszablyon alapul
– krtrtsi ignyek rvnyestsre az elszenvedett vagyoni s nem vagyoni kr miatt,
valamint – krtrtsi ignyek elhrtsra az okozott vagyoni s nem vagyoni kr miatt.
2. Szerzõdses jogvdelem:
A biztostott ltal kttt polgri jogi szerzõdsek (pl. adsvtel, csere, lzing, ajndkozs, brlet, ptsi-, utazsi-, egyb vllalkozsi szerzõds, fuvarozs, hitel- s klcsn-
szerzõds, biztostsi szerzõds) megszegsbõl szrmaz jogvitkat fedezi.
Fedezetet nyjt a szerzõdses jogvdelem a biztostott fogyaszti jogainak rvnyest-
sre, termkek s szolgltatsok vsrlsra vonatkoz szerzõdsekkel kapcsolatban.
3. Termkfelelõssgi jogvdelem:
- Hibs termkek ltal a biztostottnak okozott krok miatt, a termkek gyrtjval, impor tljval szemben – a termkfelelõssgre vonatkoz jogszablyok szerint - rvnyesthe tõ ignyekre nyjt biztostsi vdelmet.
4. Ingatlanjogvdelem:
Fedezetet nyjt – a biztostott ltal ingatlanra kttt polgri jogi szerzõdsek (pl. adsvtel, csere, ajndkozs, brlet s egyb hasznlatra vonatkoz szerzõds, ptsi-, tervezsi- s
egyb vllalkozsi szerzõds, klcsnszerzõds, biztostsi szerzõds) megszegsbõl eredõ jogvitkra,
– a biztostott, ingatlanra vonatkoz dologi jogi jogviszonybl eredõ albbi jogvitkra
s eljrsokra:
• birtokvdelemmel,
• kzs tulajdon megszntetsvel, hasznlat rendezsvel, terhek viselsvel,
• rptssel, tlptssel,
• ingatlanok elbirtoklsval,
• szomszdjogok srelmvel,
• hasznlati jogok (telki szolgalom, haszonlvezet, hasznlat, fldhasznlat) ltest-
svel s gyakorlsval kapcsolatos jogvitk.
5. Szemlyisgi jogvdelem:
E jogvdelem magban foglalja a biztostott jogi rdekeinek vdelmt a szemlyhez fûzõdõ jogainak srelme esetn.
6. Munkajogi jogvdelem:
A biztostott munkaviszonybl, kzalkalmazotti, kztisztsgviselõi, szolglati jogviszonybl eredõ jogainak vdelmt fedezi a munkltatjval szemben.
7. Trsasalombiztostsi jogvdelem:
Szocilis s A biztostott jogi rdekeinek a vdelmt jelenti a szocilis elltsokra vonatkoz s a trsadalombiztostsi jogszablyok alkalmazsval kapcsolatos jogvitkban.
A biztosts kizrlag a trsadalombiztostsi igazgatsi szervek s a szocilis hatskrt
gyakorl szervek – biztostottra vonatkoz – jogerõs hatrozatnak brsgi fellvizsg-
latra nyjt jogvdelmet.
8. rklsi jogvdelem:
A biztostott rklsi jogvitiban nyjt biztostsi vdelmet az albbiakban meghatrozott
jogvdelem eljrsokra:
• ingatlan rklst rintõ eljrsok,
• rklsi szerzõds, vgrendelet rvnytelensgnek megllaptsval kapcsolatos el-
jrsok.
A biztostsi vdelem kizrlag a fenti rklsi jogvitk polgri peres eljrs tjn trtnõ
rendezsre terjed ki. Nem fedezi a biztosts a hagyatki eljrs kltsgeit.
9. Bntetõjogi s szablysrtsi jogvdelem:
A biztostott jogi rdekeinek vdelmt fedezi a biztostott ltal gondatlanul elkvetett
szablysrtsek vagy bûncselekmnyek miatt indult szablysrtsi- illetve bntetõeljrsban.
Olyan cselekmnyeknl s mulasztsoknl, amelyek akr gondatlan, akr szndkos el-
kvets miatt bntethetõk – szndkossg miatti vd esetn visszamenõleg is fennll a biztostsi vdelem, ha az eljrst megszntetik (kivve ha a biztostott halla, elvls, kegyelem miatt szûnik
meg az eljrs), jogerõs felments vagy gondatlansg miatti jogerõs tlet szletik.
– ha a gondatlan elkvets miatt indult eljrsban utbb a szndkos elkvetst llaptjk meg, a biztost ltal nyjtott szolgltatst a biztostott kteles visszatrteni.
10. Gpjrmû jogvdelem:
Fedezetet nyjt a biztostottnak, mint forgalomba helyezett, forgalmi rendszmmal elltott gpjrmû tulajdonosnak, forgalmi engedlybe bejegyzett zembentartjnak, brlõjnek, lzingbe vevõjnek vagy jogszerû vezetõjnek, utasnak gpjrmû zemeltetsvel sszefggõ jogvitkra.
A gpjrmû jogvdelem magban foglal
• krtrtsi jogvdelmet az 1. pontban foglaltak szerint,
• szerzõdses jogvdelmet gpjrmûre kttt polgri jogi szerzõdsekbõl (pl. adsv-
tel, csere, lzing, ajndkozs, brlet, vllalkozsi szerzõds, biztostsi szerzõds)
eredõ jogvitkra,
• bntetõ s szablysrtsi jogvdelmet a 9. pontban foglaltak szerint, kzlekedsi sza-
blyok megsrtse miatt, a biztostott ellen indtott szablysrtsi vagy bntetõelj-
rsban.
Gpjrmûnek minõsl
– a kzti kzlekeds szablyairl szl 1/1975. (II.5.) KPM-BM rendelet (KRESZ) 1. sz.
fggelke II/b. pontjban meghatrozott jrmûvek, valamint
– a segdmotoros kerkpr.
11. ltalnos jogi tancsads jogvdelme:
E jogvdelem alapjn a biztost rsban jogi tancsot nyjt, illetve viseli az rsbeli jogi
tancsads kltsgt, amennyiben a biztostott jogi helyzetben bekvetkezett vltozsra tekintettel, a biztostott jogi rdekeinek vdelme rdekben szksges.
– a biztostott a magyar jog brmely jogterlett rintõ krdsben – a fentieken kvli
jogterleteken is – krhet jogi tancsot, kivve az ad-, vm- s illetkjog terlett.
– vente legfeljebb 2 jogi tancsot fedez a biztosts, ugyanarra a jogi krdsre vonatkozan pedig csak egyszeri alkalommal vehetõ ignybe.
– a biztostsi esemnyenknti biztostsi sszeg a biztostsi szerzõdsre meghatrozott – biztostsi ktvnyen feltntetett – biztostsi esemnyenknti biztostsi sszeg 3%-a.
2. Biztostssal fedezett jogi kltsgek:
A biztosts – a kresemnyenknti s biztostsi idõszakra megllaptott biztostsi sszeg erejig – a biztostott jogi rdekeinek vdelmhez szksges albbi kltsgeket fedezi:
gyvdi megbzsi dj A biztosts a biztostott jogi kpviselett ellt gyvd indokolt, feladathoz mrt s szoksos mrtkû – kszkiadsokat is magban foglal – megbzsi djt fedezi, melyhez a biztost elõzetesen hozzjrult. Amennyiben a biztostott a biztost elõzetes hozzjrulsa nlkl llapodott meg az gyvdi megbzsi dj sszegben, a biztost a prtfog gyvd jogszablyban meghatrozott minimlis munkadjnak megfelelõ megbzsi djat fizet.
Jogi eljrsok kltsge:
A brsgi (vlasztottbrsgi), hatsgi, bkltetõ testleti, kzvettõi eljrsok illetkt, djt s kltsgt (pl. tan- s szakrtõi dj, tolmcsdj, helyszni trgyals s szemle kltsge) valamennyi fokon trti a biztost, amennyiben a biztostott kteles e kltsgek megfizetsre vagy elõlegezsre.
Ellenrdekû fl kltsge:
A biztosts abban az esetben fedezi az ellenrdekû fl kltsgt, amennyiben a biztostott – jogerõs hatrozat folytn – kteles ezek megfizetsre, s ezekre vonatkozan nem ll fenn ms irny biztostsi vdelem.
Vgrehajts kltsge:
A biztostottat megilletõ vgrehajtsi jogcm (pl. tlet) megltt kvetõen a vgrehajts kltsgeit a biztosts legfeljebb 2 vgrehajtsi ksrlet erejig fedezi.
tikltsg:
Fizeti a biztost a biztostottnak az eljr brsg (hatsg) szkhelyre trtnõ
utazsval kapcsolatos tikltsgt, amennyiben az eljr brsg (hatsg) a
biztostottat szemlyes megjelensre ktelezte.
A biztosts msodosztly vasti vagy ezzel egyenrang ms kzlekedsi eszkz menetjegynek vtelrig fedezi az tikltsget.
Szakvlemny kltsge:
Fedezi a biztosts a biztostott ltal felkrt fggetlen szakrtõ rsbeli szakvlemnynek djt, feltve, hogy a szakrtõ megbzshoz s a szakrtõi dj sszeghez a biztost elõzetesen hozzjrult.
Fordtsi kltsg:
Fedezi a biztosts a jogi eljrs lefolytatshoz szksges dokumentumok indokolt fordtsi kltsgt, feltve hogy ahhoz a biztost elõzetesen hozzjrult.
vadk?
A biztost a – biztostsi ktvnyen meghatrozott biztostsi sszeg erejig –
megelõlegezi a biztostott elõzetes letartztatsnak megszntetse rdekben,
a biztostott terhre megllaptott vadkot.
– Az vadkot a biztost a brsg letti szmljra banki tutalssal teljesti.
Az vadk megelõlegezsnek a felttele, hogy a biztostott teljes bizonyt
erejû magnokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az vadk visszaadsa esetn, annak kiutalst a biztost rszre kri.
– Amennyiben a biztostott elvesztette jogt az vadk sszegre (pl. eljrsi
cselekmnyen idzs ellenre nem jelent meg, az elõzetes letartztatsnak
ms oka merlt fel), az errõl szl brsgi hatrozat jogerõre emelkedst kvetõ 5 napon bell, kteles az vadk sszegt a biztostnak megfizetni.
Biztostk Amennyiben a biztostottal szemben klfldn bntetõeljrs indul, a biztostott
tvolltben folytathat eljrs rdekben a biztost a – biztostsi ktvnyen
meghatrozott biztostsi sszeg erejig – megelõlegezi a biztostott terhre
megllaptott biztostkot.
– A biztostkot a biztost a hatsg (vagy a biztostottat kpviselõ gyvd) letti szmljra banki tutalssal teljesti. A biztostk megelõlegezsnek a fel-
ttele, hogy a biztostott teljes bizonyt erejû magnokiratban nyilatkozatot
tegyen, hogy a biztostk visszaadsa esetn, annak kiutalst a biztost rszre kri.
– Amennyiben a biztostott elvesztette jogt a biztostk sszegre (pl. brsg vele szemben pnzbntetst szab ki), az errõl szl brsgi hatrozat jogerõre emelkedst kvetõ 5 napon bell, kteles a biztostk sszegt a biztostnak megfizetni.
B) Milyen szolgltatst nyjt a magnemberi felelõssgbiztosts?
„Gyalogosknt kzlekedsi balesetet okoztam, mert piros jelzs ellenre figyelmetlenl egy
szablyosan kzlekedõ gpjrmû el lptem. A gzols elkerlse rdekben a gpjrmûvezetõ
hirtelen elrntotta a kormnyt, s nekitkztt egy msik gpjrmûnek. A gpjrmûvekben 850.000 Ft
kr keletkezett, melyet tõlem kvetelnek a tulajdonosok.” (kzlekedsi balesetet okoz gyalogos)
I. Mi a biztosts trgya?
A magnemberi felelõssgbiztosts keretben a biztost a szerzõdsben megllaptott mrtkben s felttelek
szerint mentesti a biztostottat olyan kr megtrtse all, amelyrt jogszably szerint felelõs.
II. Mi minõsl biztostsi esemnynek?
1. A biztostsi vdelem a magn letszfrban bekvetkezett biztostsi esemnyekre terjed ki.
Magn letszfrnak tekintendõk a biztostott szemlyek foglalkozsn, hivatsn, politikai tevkenysgn
vagy zletszerû gazdasgi tevkenysgn kvli letviszonyok.
2. Biztostsi esemny olyan msnak okozott
– szemlysrlses kr s
– dologi kr
miatti krtrtsi ktelezettsg, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzõds biztostottjnak kell teljesteni, s
amelynek a teljestse all a biztostottat a biztost – a jelen felttelben meghatrozottak szerint – mentesti.
Jelen felttel alkalmazsa szempontjbl
– szemlysrlses kr az, ha valaki meghal, egszsgkrosodst vagy testi srlst szenved,
– dologi kr az, ha valamilyen trgy megsemmisl, megsrl vagy hasznlhatatlann vlik.
3. A sorozatkrok egy biztostsi esemnynek minõslnek.
Sorozatkrnak tekintendõk az egyazon krokozi magatartsbl, illetve okbl eredõ, valamint az azonos okra
visszavezethetõ, de eltrõ idõpontokban bekvetkezett krok, ha az ok s okozat kztti sszefggs jogi, gazdasgi vagy mûszaki vonatkozsban fennll.
III. Milyen idõbeli s terleti korltja van a biztostsi vdelemnek (idõbeli s terleti hatly)?
1. A biztost kockzatviselse Eurpa terletn okozott s rvnyestett krokra nyjt fedezetet.
Jelen felttel alkalmazsa szempontjbl Eurpa fogalma alatt a fldrajzi rtelemben vett Eurpa rtendõ.
2. A biztost kockzatviselse a biztostsi szerzõds hatlya alatt okozott, bekvetkezett s legksõbb a szerzõds megszûnst kvetõ 1 ven bell a biztost rszre bejelentett krokra terjed ki.
Jelen felttel alkalmazsa szempontjbl
a) a krokozs idõpontja az a nap, amikor a krt elõidzõ cselekmny megtrtnt.
Amennyiben a krokozs mulasztssal valsul meg, a krokozs idõpontja az a nap, amikor a mulasztst mg a kr bekvetkezse nlkl ptolni lehetett volna.
b) a kr bekvetkezsnek idõpontja az a nap, amikortl a biztostott krtrtsi fizetsi ktelezettsge esedkess vlik.
– Szemlyi srlses krok tekintetben a kr bekvetkezsnek idõpontja:
Hall esetn a hall bellta, testi srls esetn a srls idõpontja, mg akkor is, ha utbb hallhoz vezet, egszsgkrosods esetn a krosods idõpontja, egszsgromls (lass lefolys szemly srlses kr) esetn – vits esetben – amikor az orvos elsõ alkalommal megllaptotta az egszsgkrosodst.
– Dologi krok tekintetben a kr bekvetkezsnek idõpontja a krosods idõpontja;
– Sorozatkr bekvetkezsnek idõpontja a sorozat elsõ kresemnynek idõpontja.
c) a kr bejelentsnek idõpontja az a nap, amikor a biztostott a kr bekvetkezst a biztostnak rsban bejelentette;
Milyen krokat, kltsgeket fedez a biztosts?
1. A biztostsi esemny bekvetkezse esetn a biztost – a biztostsi sszeg mrtkig – a biztostsi esemnnyel sszefggsben a biztostottat terhelõ albbi krokat s kltsgeket trti:
A krosult vagyoni s nem vagyoni krt, melyrt a biztostott krtrtsi felelõssggel tartozik-
– krosult tnylegesen felmerlõ krt, azaz a krokoz krl mny folytn a krosult vagyonban bellott rtkcskkenst,
– a krptlst s kltsget, mely a krosultat rt vagyoni s nem
vagyoni htrny cskkentshez szksges,
– elmaradt vagyoni elõnyt kizrlag szemlysrlses kr esetn.
Felelõssgi kr jrulkait
– ksedelmi kamatot,
– perkltsget, amennyiben a biztost a perben rszt vett vagy a
perben val rszvtelrõl lemondott,
– a biztostott jogi kpviselett ellt gyvd megbzsi djt a
jogvdelmi biztosts szablyai (lsd. A) XII.2. pont) szerint,
– a kresemny jogalapjnak vagy sszegszerûsgnek meglla-
ptsa rdekben – a biztost elõzetes jvhagysa alapjn –
felkrt szakrtõ kltsgt.
Trsadalombiztostsi megtrtsi ignyt
A krosultnak nyjtott egszsgbiztostsi- s nyugellts miatt az egszsgbiztost, illetve a nyugdjbiztostsi igazgatsi szerv ltal a biztostottal szemben rvnyestett megtrtsi ignyt.
Krenyhtsi kltsget
A biztost a krenyhtsi kltsget a gazdasgossg keretein bell s csak abban az esetben trti, amennyiben a krenyhts eredmnyre vezet.
|