A) Milyen szolgáltatásokat nyújt a családi jogvédelmi biztosítás?

„A most vásárolt, újépítésû lakásomban penészes a fal, omlik a vakolat, hullámos a parketta, rosszul zárnak az ajtók. Az ígért erkélykorlát a mai napig nem készült el, így az erkélyt sem tudom használni. A kivitelezõ engem hibáztat. Arra hivatkozik, hogy azért penészes a fal, mert rosszul használom a lakást, nem szellõztetek eleget. Az erkélykorlátot állítólag a gyártó rontotta el, így az nem építhetõ be. A kivitelezõ már nem akar az erkélykorláttal foglalkozni, javasolja, hogy forduljak a gyártóhoz. A többi hibát majd kijavítja, de egyelõre nem ér rá.” (egy újépítésû lakás vásárlója)

I. Mi a biztosítás tárgya?

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minõsülõ jogvitákban – segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen – gondoskodik a biztosított jogi képviseletérõl peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelmérõl sza-
bálysértési és büntetõeljárás során, valamint – a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi eljárások költségeit, és a biztosítási fedezetbõl fakadó további szolgáltatást nyújt.

II. Mi minõsül biztosítási eseménynek?

1. A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
Magán életszférának tekintendõk a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve a munkaügyi és a gépjármû üzemeltetési jogvédelem esetét).

2. Biztosítási eseménynek tekintendõ, ha
a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek és emiatt a biztosítottal szemben igényt támasztanak.

3. Az azonos okra visszavezethetõ több esemény egy biztosítási eseménynek minõsül, és a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az elsõ biztosítási eseménynek minõsülõ jogsértés vagy érdeksérelem idõpontja szerint állapítandó meg.

4. Amennyiben egy káresemény a magánemberi felelõsségbiztosítás és a jogvédelmi biztosítás alapján is biztosítási eseménynek minõsül, a felelõsségbiztosítással fedezett jogvédelmi költségeket a magánemberi felelõsségbiztosítás keretében rendezi a biztosító.

III. Milyen idõbeli korlátja van a biztosítási védelemnek? (Idõbeli hatály)

1. A biztosítottat ért érdeksérelem esetén (II.2.a) pont) a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem és a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés kezdete a biztosítási szerzõdés hatálya alatt történt.

2. A biztosított által okozott érdeksérelem esetén (II.2.b) pont) a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem a biztosítási szerzõdés hatálya alatt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés pedig legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 2 éven belül megkezdõdik.

3. Az 1. és 2. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévõ bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerõs befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerzõdés az eljárás tartama alatt megszûnt.

4. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követõen (lsd. E) fejezet) nem köt ki várakozási idõt.

IV. Milyen területi korlátja van a biztosítási védelemnek? (Területi hatály)

1. A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki. 

2. A biztosítás területi hatálya – az 1. ponttól eltérõen –

– Kártérítési, büntetõjogi és szabálysértési jogvédelem esetén Európa területén bekövetkezett, és európai bíróság (hatóság) joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki. 
– Gépjármû jogvédelem esetén, azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek olyan területen következnek be, ahol a gépjármû üzemben tartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló jogszabály szerint is fennállna a biztosító helytállási kötelezettsége, és a jogi érdekek védelmére is fenti területen belül kerül sor.

V. Milyen jogvitákat fedez a biztosítás?

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

1. Kártérítési jogvédelem:

Fedezetet nyújt polgári jogi felelõsség alapján jogszabályon alapuló
 – kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kár miatt,
valamint – kártérítési igények elhárítására az okozott vagyoni és nem vagyoni kár miatt.

2. Szerzõdéses jogvédelem:

A biztosított által kötött polgári jogi szerzõdések (pl. adásvétel, csere, lízing, ajándékozás, bérlet, építési-, utazási-, egyéb vállalkozási szerzõdés, fuvarozás, hitel- és kölcsön-
szerzõdés, biztosítási szerzõdés) megszegésébõl származó jogvitákat fedezi.
Fedezetet nyújt a szerzõdéses jogvédelem a biztosított fogyasztói jogainak érvényesíté-
sére, termékek és szolgáltatások vásárlására vonatkozó szerzõdésekkel kapcsolatban.

3. Termékfelelõsségi jogvédelem:

- Hibás termékek által a biztosítottnak okozott károk miatt, a termékek gyártójával, impor tálójával szemben – a termékfelelõsségre vonatkozó jogszabályok szerint - érvényesíthe tõ igényekre nyújt biztosítási védelmet.

4. Ingatlanjogvédelem:

 Fedezetet nyújt – a biztosított által ingatlanra kötött polgári jogi szerzõdések (pl. adásvétel, csere, ajándékozás, bérlet és egyéb használatra vonatkozó szerzõdés, építési-, tervezési- és
egyéb vállalkozási szerzõdés, kölcsönszerzõdés, biztosítási szerzõdés) megszegésébõl eredõ jogvitákra,
– a biztosított, ingatlanra vonatkozó dologi jogi jogviszonyából eredõ alábbi jogvitákra
és eljárásokra:
• birtokvédelemmel,
• közös tulajdon megszüntetésével, használat rendezésével, terhek viselésével,
• ráépítéssel, túlépítéssel,
• ingatlanok elbirtoklásával,
• szomszédjogok sérelmével,
• használati jogok (telki szolgalom, haszonélvezet, használat, földhasználat) létesíté-
sével és gyakorlásával kapcsolatos jogviták.

5. Személyiségi jogvédelem:

E jogvédelem magában foglalja a biztosított jogi érdekeinek védelmét a személyhez fûzõdõ jogainak sérelme esetén.

6. Munkajogi jogvédelem:

A biztosított munkaviszonyból, közalkalmazotti, köztisztségviselõi, szolgálati jogviszonyból eredõ jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.

7. Társasalombiztosítási jogvédelem:

 Szociális és A biztosított jogi érdekeinek a védelmét jelenti a szociális ellátásokra vonatkozó és a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos jogvitákban.
A biztosítás kizárólag a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a szociális hatáskört
gyakorló szervek – biztosítottra vonatkozó – jogerõs határozatának bírósági felülvizsgá-
latára nyújt jogvédelmet.

8. Öröklési jogvédelem:

A biztosított öröklési jogvitáiban nyújt biztosítási védelmet az alábbiakban meghatározott
jogvédelem eljárásokra:
• ingatlan öröklését érintõ eljárások,
• öröklési szerzõdés, végrendelet érvénytelenségének megállapításával kapcsolatos el-
járások.
A biztosítási védelem kizárólag a fenti öröklési jogviták polgári peres eljárás útján történõ
rendezésére terjed ki. Nem fedezi a biztosítás a hagyatéki eljárás költségeit.

9. Büntetõjogi és szabálysértési jogvédelem:

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul elkövetett
szabálysértések vagy bûncselekmények miatt indult szabálysértési- illetve büntetõeljárásban.

Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos el-
követés miatt büntethetõk – szándékosság miatti vád esetén visszamenõleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szûnik
meg az eljárás), jogerõs felmentés vagy gondatlanság miatti jogerõs ítélet születik.

– ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.

10. Gépjármû jogvédelem:

Fedezetet nyújt a biztosítottnak, mint forgalomba helyezett, forgalmi rendszámmal ellátott gépjármû tulajdonosának, forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartójának, bérlõjének, lízingbe vevõjének vagy jogszerû vezetõjének, utasának gépjármû üzemeltetésével összefüggõ jogvitákra.
A gépjármû jogvédelem magában foglal
• kártérítési jogvédelmet az 1. pontban foglaltak szerint,
• szerzõdéses jogvédelmet gépjármûre kötött polgári jogi szerzõdésekbõl (pl. adásvé-
tel, csere, lízing, ajándékozás, bérlet, vállalkozási szerzõdés, biztosítási szerzõdés)
eredõ jogvitákra,
• büntetõ és szabálysértési jogvédelmet a 9. pontban foglaltak szerint, közlekedési sza-
bályok megsértése miatt, a biztosított ellen indított szabálysértési vagy büntetõeljá-
rásban.
Gépjármûnek minõsül
– a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM rendelet (KRESZ) 1. sz.
függeléke II/b. pontjában meghatározott jármûvek, valamint
– a segédmotoros kerékpár.

11. Általános jogi tanácsadás jogvédelme:

E jogvédelem alapján a biztosító írásban jogi tanácsot nyújt, illetve viseli az írásbeli jogi
 tanácsadás költségét, amennyiben a biztosított jogi helyzetében bekövetkezett változásra tekintettel, a biztosított jogi érdekeinek védelme érdekében szükséges.
– a biztosított a magyar jog bármely jogterületét érintõ kérdésben – a fentieken kívüli
jogterületeken is – kérhet jogi tanácsot, kivéve az adó-, vám- és illetékjog területét.
– évente legfeljebb 2 jogi tanácsot fedez a biztosítás, ugyanarra a jogi kérdésre vonatkozóan pedig csak egyszeri alkalommal vehetõ igénybe.
– a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg a biztosítási szerzõdésre meghatározott – biztosítási kötvényen feltüntetett – biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg 3%-a.


2. Biztosítással fedezett jogi költségek:
A biztosítás – a káreseményenkénti és biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg erejéig – a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges alábbi költségeket fedezi:

Ügyvédi megbízási díj A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékû – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító elõzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító elõzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelõ megbízási díjat fizet.

Jogi eljárások költsége:

A bírósági (választottbírósági), hatósági, békéltetõ testületi, közvetítõi eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértõi díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy elõlegezésére.

Ellenérdekû fél költsége:

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekû fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerõs határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

Végrehajtás költsége:

 A biztosítottat megilletõ végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követõen a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

Útiköltség:

Fizeti a biztosító a biztosítottnak az eljáró bíróság (hatóság) székhelyére történõ
utazásával kapcsolatos útiköltségét, amennyiben az eljáró bíróság (hatóság) a
biztosítottat személyes megjelenésre kötelezte.
A biztosítás másodosztályú vasúti vagy ezzel egyenrangú más közlekedési eszköz menetjegyének vételáráig fedezi az útiköltséget.

Szakvélemény költsége:

 Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértõ írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértõ megbízásához és a szakértõi díj összegéhez a biztosító elõzetesen hozzájárult.

Fordítási költség:

 Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító elõzetesen hozzájárult.

Óvadék?

A biztosító a – biztosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig –
megelõlegezi a biztosított elõzetes letartóztatásának megszüntetése érdekében,
a biztosított terhére megállapított óvadékot.
– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti.
Az óvadék megelõlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító
erejû magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.
– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási
cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az elõzetes letartóztatásának
más oka merült fel), az errõl szóló bírósági határozat jogerõre emelkedését követõ 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.

Biztosíték Amennyiben a biztosítottal szemben külföldön büntetõeljárás indul, a biztosított
távollétében folytatható eljárás érdekében a biztosító a – biztosítási kötvényen
meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelõlegezi a biztosított terhére
megállapított biztosítékot.
– A biztosítékot a biztosító a hatóság (vagy a biztosítottat képviselõ ügyvéd) letéti számlájára banki átutalással teljesíti. A biztosíték megelõlegezésének a fel-
tétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozatot
tegyen, hogy a biztosíték visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri. 
– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát a biztosíték összegére (pl. bíróság vele szemben pénzbüntetést szab ki), az errõl szóló bírósági határozat jogerõre emelkedését követõ 5 napon belül, köteles a biztosíték összegét a biztosítónak megfizetni.


B) Milyen szolgáltatást nyújt a magánemberi felelõsségbiztosítás?

„Gyalogosként közlekedési balesetet okoztam, mert piros jelzés ellenére figyelmetlenül egy
szabályosan közlekedõ gépjármû elé léptem. A gázolás elkerülése érdekében a gépjármûvezetõ
hirtelen elrántotta a kormányt, és nekiütközött egy másik gépjármûnek. A gépjármûvekben 850.000 Ft
kár keletkezett, melyet tõlem követelnek a tulajdonosok.” (közlekedési balesetet okozó gyalogos)

I. Mi a biztosítás tárgya?

A magánemberi felelõsségbiztosítás keretében a biztosító a szerzõdésben megállapított mértékben és feltételek
szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelõs.

II. Mi minõsül biztosítási eseménynek?

1. A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
Magán életszférának tekintendõk a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén
vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok.

2. Biztosítási esemény olyan másnak okozott
– személysérüléses kár és
– dologi kár
miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzõdés biztosítottjának kell teljesíteni, és
amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen feltételben meghatározottak szerint – mentesíti.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
– személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved,
– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.

3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minõsülnek.
Sorozatkárnak tekintendõk az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredõ, valamint az azonos okra
visszavezethetõ, de eltérõ idõpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásban fennáll.

III. Milyen idõbeli és területi korlátja van a biztosítási védelemnek (idõbeli és területi hatály)?

1. A biztosító kockázatviselése Európa területén okozott és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából Európa fogalma alatt a földrajzi értelemben vett Európa értendõ.

2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 1 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
a) a károkozás idõpontja az a nap, amikor a kárt elõidézõ cselekmény megtörtént.
Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás idõpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
b) a kár bekövetkezésének idõpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.
– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének idõpontja:
Halál esetén a halál beállta, testi sérülés esetén a sérülés idõpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet, egészségkárosodás esetén a károsodás idõpontja, egészségromlás (lassú lefolyású személy sérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos elsõ alkalommal megállapította az egészségkárosodást.
– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idõpontja a károsodás idõpontja;
– Sorozatkár bekövetkezésének idõpontja a sorozat elsõ káreseményének idõpontja.
c) a kár bejelentésének idõpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette;

Milyen károkat, költségeket fedez a biztosítás?


1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottat terhelõ alábbi károkat és költségeket téríti:

A károsult vagyoni és nem vagyoni kárát, melyért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik-

– károsult ténylegesen felmerülõ kárát, azaz a károkozó körül mény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést,
 – a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem
vagyoni hátrány csökkentéséhez szükséges,
– elmaradt vagyoni elõnyt kizárólag személysérüléses kár esetén.

Felelõsségi kár járulékait

– késedelmi kamatot,
– perköltséget, amennyiben a biztosító a perben részt vett vagy a
perben való részvételrõl lemondott,
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját a
jogvédelmi biztosítás szabályai (lsd. A) XII.2. pont) szerint,
– a káresemény jogalapjának vagy összegszerûségének megálla-
pítása érdekében – a biztosító elõzetes jóváhagyása alapján –
felkért szakértõ költségét.

Társadalombiztosítási megtérítési igényt

A károsultnak nyújtott egészségbiztosítási- és nyugellátás miatt az egészségbiztosító, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által a biztosítottal szemben érvényesített megtérítési igényt.

Kárenyhítési költséget

A biztosító a kárenyhítési költséget a gazdaságosság keretein belül és csak abban az esetben téríti, amennyiben a kárenyhítés eredményre vezet.